Az Európai Unió számára kulcsfontosságú tervét mutatta be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az egész intézményrendszert érintő átfogó reformról. A javasolt átalakítást alapvető fontosságúnak tartják az EU működőképességének és hatékonyságának biztosítása érdekében, különösen akkor, amikor az EU 30 vagy még több tagállammal bővül.
Petr Fiala cseh miniszterelnök azt nyilatkozta, szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy egy miniszterelnöki szintű V4-találkozó eredményre vezetne - írja a cseh közszolgálati rádió oldala.
Rég nem látott feszültségeket váltott ki Brüsszelbe Charles Michel döntése, hogy lemond az Európai Tanács elnöki posztjáról, hogy elinduljon az európai parlamenti választásokon. Megüresedő helyét így júliustól a papírforma szerint ideiglenesen Orbán Viktor magyar miniszterelnök venné át, azonban a tagállamok és az Európai Bizottság már egy átmeneti jelöltbe gondolkodnak. Három ember is becsúszhat a kormányfő elé, hogy novemberig vigye a Tanácsot. Viszont amíg nem teszi le képviselői esküjét Michel, addig nem kötelezi semmi, hogy távozzon a testület éléről.
A magyar kormány a jelek szerint elfogadja az uniós közös költségvetés felülvizsgálatát, így a februári rendkívüli EU-csúcson elindulhatnak az EU-segélyek Ukrajnának. Orbán Viktor miniszterelnök ugyan nagyon sok követelést fogalmazott meg a támogató szavazatáért, de a szerdán elfogadott közös tagállami álláspontba ezekből kevés dolog derült be. A Bloomberg szerint a magyar meghátrálás megnyithatja az utat Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártszövetséghez való csatlakozás előtt: Giorgia Meloni olasz miniszterelnök ugyanis az ukrán támogatások megszavazását szabta árul a szövetségbe való belépéshez.
A még tegnap is hangoztatott tervnek éppen az ellenkezőjébe ment bele a szerdai brüsszeli nagyköveti ülésen a magyar kormány képviselője, azaz támogatta azt, hogy az uniós költségvetésen belül nyújtsanak 2027-ig legfeljebb 17 milliárd eurónyi támogatást és legfeljebb 33 milliárd eurónyi hitelt Ukrajnának – derült ki a Tanács oldalán közzétett anyagból, ami csak a tagállamok egyhangú akaratával születhetett meg. Elképzelhető, hogy a magyar kormány az engedményért cserébe jelentős eredményt harcol ki egy másik költségvetési témában: arra tett ugyanis javaslatot az Euronews információi szerint, hogy plusz két évig legyen idő teljesíteni a helyreállítási programban vállalt célokat, hogy a pénzek ne vesszenek el.
Amíg Európa sokak szerint fennállásának legnagyobb válságaival küzd (klímaváltozás, ukrajnai háború, szélsőjobb előretörése, stb.), Európa, vagy ahogy itthon szeretik mondani „Brüsszel” végzi a maga dolgát. Jogszabályok, bírósági ítéletek születnek, próbáljuk (mert mi is részei vagyunk) kezelni a sok kihívást, amelyek kívülről vagy belülről intézkedéseket kívánnak. A nemzetközi kihívásoknak még nehezen felel meg az EU, de saját ügyeiben halad előre, főleg digitális területen. Néhány fejleményt foglalunk itt össze, amelyek közül sok nem kapott főcímet, de előrehaladást jelez, és szót ejtünk néhány – talán kevesebb publicitást kapott – problémáról is.
Felkavarta a brüsszeli állóvizet, hogy Charles Michel, az Európai Unió Tanácsának elnöke elindul a közelgő európai parlamenti választásokon. Ha júniusban mandátumot szerez, akkor a novemberig tartó időszakban ideiglenes vezetőt kellene választani a tagállamokat tömörítő testület élére. Így papíron van esély arra, hogy a júliustól induló magyar EU-elnökség miatt ideiglenesen Orbán Viktor miniszterelnök vegye át az ET vezetését. Azonban ezt a tagállamok egyszerű szavazással akadályozhatják meg, és ez a legvalószínűbb forgatókönyv. Sőt már több jelölt van átmeneti ET-elnöknek.
Navracsics Tibor, a területfejlesztési miniszter szerint az uniós források folyósításához a jogállamisági eljárás megszüntetése lenne szükséges, de politikai okokból ez kevésbé valószínű. Ukrajna uniós csatlakozásáról szólva kifejtette, hogy még nem érett meg rá, és pénzügyi terheket róna a régióra. A miniszter szerint a brexit utáni erővonalváltások érezhetők lesznek a 2024-es európai uniós választások eredményein is, és hangsúlyozta, hogy jelenleg nem nevezhető kulturális közösségnek az Európai Unió – derül ki a Magyar Nemzetnek adott interjújából.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsorban arról volt szó, hogy a héten jelentette be az Európai Tanács a 12. szankciós csomagot Oroszországgal szemben. A döntéshez konszenzusra volt szükség az EU tagállamai mögött, elfogadásához tehát szükség volt a magyar kormány támogatására is. A helyzet furcsasága, hogy a csomag szankciós volta ide vagy oda, az intézkedés nagyon sok olyan akadályt hárított el, melyek útjában állhattak a Paksi atomerőmű oroszok általi bővítésének. A témáról Weinhardt Attilát, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük.
Példátlanul konkrét felmentéseket kapott a Paks II. projekt a 12. uniós oroszellenes szankciós csomagban, hiszen összesen tíz helyen nevesítik a beruházást a kivételek között a friss brüsszeli határozatban – szúrta ki a Portfolio. Mivel a Paks II. projekt az egyetlen, az EU területén orosz fővállalkozó részvételével tervezett beruházás, így a tíz helyen történő nevesítéssel számos kulcsfontosságú területen elhárította a magyar kormány az orosz részvételre, az eddig ismert konstrukcióban megvalósításra leselkedő veszélyeket. Ez értelmezésünk szerint azt is jelenti, hogy jöhet a német Siemens Energy vezetésével az irányítástechnikai rendszer, amit egy mai lapinterjú üzenete meg is erősít, jöhet az orosz hátterű nyersanyagok és építőanyagok egész sora a paksi építkezéshez, illetve zavartalanul behajózhat orosz zászló alatt az a hajó, amely Paks II.-nek hoz nukleáris fűtőelemet.
Az EU megállapodott a migráció és a menekültügy kezelésének új szabályairól – jelentette be Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a Tanács és a Bizottság tagjaival folytatott egyeztetése után. Az új szabályozás sokkal szigorúbb lesz, de Magyarország így sem támogatta, de nem kellett egyhangú döntés.
Az Európai Unió Oroszország Ukrajna elleni folyamatos agressziójára válaszul bejelentette tizenkettedik gazdasági és egyéni korlátozó intézkedéscsomagját, fokozva ezzel az Oroszország hadviselési képességének korlátozására irányuló erőfeszítéseket. A büntetőintézkedések az orosz gazdaság kulcsfontosságú ágazataira irányulnak, azzal a céllal, hogy megnehezítsék Oroszország számára a meglévő uniós szankciók kijátszását. Az új szankciós csomagot Magyarország is megszavazta a múlt heti EU-csúcson, amely így kiterjed a gyémántimportra, valamint az uniós termékek reexportjára is. De még a kriptokereskedelmet is elérik az új intézkedések.
Az Európai Unió országainak vezetői azon gondolkodnak, hogyan lépjenek fel azzal szemben, hogy az egész blokkon belül sokszor egyedüliként vétózza meg a közös uniós döntéseket Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Emiatt újra leporolták a jelenleg is zajló hetes cikkely szerinti eljárást, melynek végkifutása az is lehet, hogy elveszik Magyarország szavazati jogát az Európai Tanácsban. A retorziónak most az adhat lendületet, hogy a kormányfő egyedül ment szembe a másik 26 tagállam az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós, négyéves pénzügyi segélycsomag esetében.
Azzal, hogy a tagországok vezetői nagyon erőteljes döntést tudtak hozni a bővítéssel kapcsolatban, "hatalmas lépést tettünk a helyes irányba" - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, a kétnaposra tervezett uniós csúcstalálkozó első munkanapját követően péntek hajnalban.
Az Európai Unió csúcstalálkozójának nyitónapja az Ukrajnával és a bővítéssel kapcsolatos mérföldkőnek számító döntésekkel zárult. Emellett az Európai Tanács megerősítette Ukrajna függetlensége és támogatása melletti elkötelezettségét, és elítélte Oroszország agresszióját. Valamint elfogadták a 12. szankciós csomagot is Oroszországgal szemben.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij üdvözölte az Európai Unió vezetőinek döntését az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdéséről.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke bejelentette: az Európai Tanács úgy döntött, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával. Orbán Viktor magyar miniszterelnök korábbi ígéretével ellentétben végül nem vétózta meg az uniós közös döntést, nem vett részt a döntésen, hanem hagyta a másik 26 tagállamot dönteni, akik „ellenszavazat nélkül” jóváhagyták a lépést. A kormányfő egy későbbi bejelentésében is teljesen irreálisnak nevezte a lépést.
Ma hajnalra összejött a villamosenergia-piac szerkezetének reformjáról szóló előzetes politikai alku a tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament delegációja között, így innentől már csak formalitásnak számít, hogy az alkuból jogszabály is legyen. A reformot előterjesztő Bizottság külön közleményben üdvözölte a jó hírt.
Az EU megállapodott azokról a szabályokról, amely gyorsítja a bűncselekményekből származó vagyon befagyasztását és elkobzását. Az új rendszer kiterjed a szankciókkal sújtott orosz és fehérorosz magánszemélyek pénzügyi eszközeire is.
Az Európai Unió diplomatái több technikai javaslaton dolgoznak, hogy megkerüljék az összes Ukrajnával kapcsolatos ügyben vétót belengető magyar kormányt. Az egyik terv az, hogy a közös EU-s költségvetésen kívül sürgősségi finanszírozást biztosítsanak Ukrajnának. A hétfői külügyminiszteri találkozón aktívan próbálták meggyőzni Szijjártó Pétert, hogy ne blokkolja a magyar kormány Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak elindítását, valamint 50 milliárd eurónyi pénzügyi segély folyósítását, de a hírek szerint nem jutottak dűlőre.
Mintegy másfél tucat megállapodást írhatnak alá a felek.
Nagyköveti szinten elvben megállapodtak a tagállamok erről.
Három év alatt 7,7 milliárd forint veszteséget halmozott fel a cég.
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
